Kicsit az is vagy, amit megnéztél

Filmszerész

Filmszerész

A legfőbb főtémák: Colonel Bogey March

2015. március 10. - Kovács Gellért

Tízből kilenc hadifogoly ezt ajánlja – de az a maradék egy is rábeszélhető. Olyan vidám a hangulata, mintha épp a hét törpe indulna a bányába. De csak mintha. A Híd a Kwai folyón legendás indulója ugyanis nem fütyül a drámára. Nagyon nem.alec-guinness-as-col-nicholson-in-the-bridge.jpg

David Lean 1957-ben bemutatott, epikus alkotása ott van a legnagyobb mozifilmek között. Leginkább azért, mert elsősorban a katona (az ember) makacsságára, kitartására, büszkeségére fókuszál. S arra, hogy milyen ellentmondásos dolgokra képes a háború. Én kisgyerekként hallottam először, amikor falura költöztünk, s a házat alaposan fel kellett újítani. Mindenféle ismerősök megfordultak ott akkortájt, ment a meló keményen, s valaki ezt a dallamot kezdte fütyülni. Aztán mások is csatlakoztak. S a végén mindenki fütyült. Iszonyú menő volt. Sör- és izzadságszag szállt a levegőben, s Fejér megyében a Híd a Kwai folyón zenéjét fütyülték tatarozás közben. Meg is kérdeztem, mi ez, s valami olyasmire emlékszem, hogy válaszként azt kaptam: Egy olyan film zenéje, amiben az ellenségek együtt hoznak létre valamit, s rájönnek, hogy egy háborúban nem kéne ilyesmit csinálniuk. Hmm. Ma se fogalmazhatnám meg jobban a történet lényegét.

Persze, e burmai história ennél azért bonyolultabb, de kétségtelen, hogy az építés-rombolás ellentétéből fakadó lélektani dilemma konkrétan és szimbolikusan is átjárja a filmet. Na meg a Colonel Boogey-induló is. Malcolm Arnold Oscart kapott a Híd a Kwai folyón zenéjéért, s persze annak ellenére, vagy inkább azzal együtt megérdemelten, hogy e híres dallam nem az ő szerzeménye, hiszen egy 1914-es brit katonai indulóról van szó (szerzője bizonyos Frank Joseph Ricketts hadnagy). Sokan dalként is ismerik, elvégre a Hitler Has Only Got One Ball a második világháború híres gúnynótája volt – a filmben így is akarták használni, de erről végül lemondtak. A füttykórusos változat viszont egyszerre jelképezi a kitartást, a méltóságot és a szarkazmust. Elképesztő ereje van.the-bridge-on-the-river-kwai-movie.jpgRáadásul akkora sláger, hogy a dzsungel adja a másikat! Tessék csak meghallgatni, garantálom, hogy bármennyire is elhatározzuk az ellenkezőjét, legalább három órán keresztül ezt fogja mindenki fütyülni vagy dúdolni. Megúszhatatlan.  

A bejegyzés trackback címe:

https://filmszeresz.blog.hu/api/trackback/id/tr477257699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

quisum 2015.03.11. 21:34:45

"...amiben az ellenségek együtt hoznak létre valamit, s rájönnek, hogy egy háborúban nem kéne ilyesmit csinálniuk. Hmm. Ma se fogalmazhatnám meg jobban a történet lényegét."
Ha neked tényleg ez jön le a filmből, párszor meg kéne még nézni és a könyvet sem ártana elolvasni hozzá.
Itt inkább a kollaborálás mibenléte, egy eltorzult eszmeiség - majd mi megmutatjuk a japcsiknak, mert a fehér ember....-kifuttatása az abszurd végig, látható egy szenzációs filmben.
Mellesleg a valóságban a japánok embertelen körülmények között, esetenként saját katonáikat sem kímélve, kivitelezték ezt a vasútvonalat. A hadifoglyokat nem tekintették embernek, az ő értékrendjükben a megadás elfogadhatatlan bűn.

Kovács Gellért 2015.03.11. 21:41:41

@quisum: "Persze, e burmai história ennél azért bonyolultabb, de kétségtelen, hogy az építés-rombolás ellentétéből fakadó lélektani dilemma konkrétan és szimbolikusan is átjárja a filmet." De az általad kiemelt részt is igaznak érzem a filmre. És kicsit se ellentétes azzal, amit te írtál. Egy háborúban nem létezik torzulás nélküli eszmeiség.
süti beállítások módosítása