Kicsit az is vagy, amit megnéztél

Filmszerész

Filmszerész

A legfőbb főtémák: Jurassic Park (1993)

2015. június 14. - Kovács Gellért

jurassic-park-original-logo.jpg

Azért kíváncsi lennék, mennyit számlázott ki Michael Giacchino a Jurassic World filmzenéjének megírásáért. Bár nagyon bírom őt, ám ennyi erővel simán járhatott volna a kredit John Williamsnek – ugyanis, bár papíron ez az első olyan rész, aminek nem a mester írta a score-ját (vagy hát meg sem említik a stáblistán, mert a hármasban legalább ott volt, hogy Don Davis csak az új szerzemények felelőse), csak akkor vesszük észre, hogy van zene is a parkban (akarom mondani, a World-ben), amikor Williams zseniális eredeti témáját halljuk vissza.

A Jurassic Park a tizenkettedik munkája volt Spielberggel – s kábé az utolsó olyan, igazán fülbemászó Williams-filmzene, amely dúdolható és a filmélményhez is rettentően tapad. „Majsztró, egyszerre legyen gyermekien szárnyaló és félelmetes”, szólhatott a rendezői kívánalom, s Williams ekkor már jól tudta, mit kíván a főnök: valami olyasmit, ami annak a pillanatnak a zenéje lehet, amikor az ember meglátja a bazi nagy dinókat. Amikor úgy érzed, valóra vált egy óriási álom, nem is csak a tiéd, hanem az egész önző és felelőtlen emberiségé – ennek megfelelően sírhatnékod támad, majd a zongora-örömkönnyek után jönnek azok, amiknek jönniük kell ilyenkor: a vonósokkal kísért, williamsi fanfároknak.

Nem véletlenül akkor a leghatásosabb Willams Jurassic-zenéje, amikor madártávlatból, vagy legalábbis valamilyen totálban láthatjuk a Parkot. Ez az a fajta érzés, amiben a mester igazán verhetetlen: mint szinte minden kalandfilmhez írt kottájával, úgy most is szárnyakat ad a látvány befogadójának. Ha nem lennének az őslények eleve fantasztikusan újrateremtve a vásznon, Williams zenéje képes lenne akkor is elhitetni: amit itt láttok, az maga a csoda. Persze, veszélyes csoda, derül ki a történetből, s tulajdonképpen a zenéből is – ám a főtéma, az még az ámulaté, a bámulaté. Azé a gyereké, aki ha biciklizik, csakis E.T.-t rakja az elülső kosárba, ha felfelé pörgetné túl a bringát, szinte biztos, hogy Han Solo mellett, Chewbacca ölében kötne ki a Millennium Falcon fedélzetén – a Földre pedig csakis a világ, vagyis Indiana Jones összes kincséért lenne hajlandó visszatérni.

Hogy aztán még a T. rex tombolása előtt szétnézhessen a Jurassic Parkban.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmszeresz.blog.hu/api/trackback/id/tr857542758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hrobert · http://androlib.blog.hu 2015.06.14. 19:40:34

Azért ezek után lehozott még egy Harry Pottert, az sem kevésbé "dúdolható és filmélményhez tapadó"szóval nem mondanám hogy ez volt az utolsó.
Ja és a régiek közül a Superman se maradhat ki :)

Kovács Gellért 2015.06.14. 19:48:25

@Hrobert: Hááát... Bírom a Potter-zenét, hangulatos is, de egyfelől a dúdolhatóság ízlés dolga, másfelől pedig szerintem eléggé hasonlít a Home Alone-témához, akárhányszor meghallom, azzal keverem. Egyébként még legalább 15, de inkább 20 briliáns Williams-filmzenét felsorolhatnánk, s akkor is csak a felszínt kapargatnánk. Ám azt mindenképp tartom, hogy a Jurassic Park után (ugye a Schindleren és ezen kábé egyszerre dolgoztak), vége lett az igazi nagy korszaknak. De az ezüst is szépen csillog, pláne, ahol ennyi arany van a vitrinben :D

RobertThorn_ 2015.06.14. 20:45:00

Naaa, azért a Harry Potter sem kizárólag abból az egy szem Kevin-Élesíti-A-Csapdákat témából áll. Az első három filmből bármelyik téma hozza az aranykorszak érzését, s talán pont a harmadik (HP és az azkabani fogoly) a legjobb, de nem kizárt, hogy én nem lennék ma HP rajongó, ha Williams ezt a három filmzenét nem írja meg. Továbbá a Star Wars pretrilógia zenéi is gond nélkül ütik meg az elvárt színvonalat. Mindjárt kapásból hat albumot mondtunk, ami a Jurassic Park után készült.
Igazából az a baj, hogy ilyesmi típusú, nagyívű, nem monoton, mindent szétdoboló zenét igénylő filmek nem akarnak úgy egyáltalán születni manapság, így aztán persze hogy John Williams se tud nagyon villogni újabban.

Giacchino amúgy akár lehetne egy rutinos JW utód is - és kb 98%, hogy ezt az új SW trilógiát is ő fogja majd befejezni, de bár ne így legyen - az érzéke/füle megvan hozzá, hogy tudjon JW-jellegű zenét írni. Engem még az se zavarna, ha ugyanilyen nyilvánvalóak lennének az áthallások mint ennél a példánál:
www.youtube.com/watch?v=Wq3eRXmboC4
www.youtube.com/watch?v=ANyfhnEqnIQ

Kovács Gellért 2015.06.14. 20:52:34

@RobertThorn_: Egyáltalán nem sajnos, de nem értünk egyet: a Star Wars-előzménytrilógia zenéje valóban hozza az elvárt színvonalat, de ez az elvárt színvonal messze nem az, amitől igazán nagy tudna lenni, meg hát, legyünk őszinték, ott nem is kellett nagyon újat alkotni. Jó lett volna persze, de hát ez van. Nekem a Potter kábé ugyanez a kategória, hisz én nem azt írtam, hogy a JP utáni zenék szarok, hanem azt, hogy nem csúcsdarabok. És szerintem nem azok! Giacchinót, ahogy írtam is a posztban, bírom eléggé, épp ezért volt csalódás a JW-score.

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2015.06.15. 11:57:33

Star Wars előzményekből: Anakin téma, a második epizód Across the stars, vagy a Battle of the heroes, mindegyik nagyon jó.
süti beállítások módosítása