A Disney betétdalait illik a nyálas jelzővel illetni, meg hát nem is nagyon lehetne mással – ám azért ne feledjük, hogy e nyál általában kristályvízből készül. Néha meg lefagyasztják: a Jégvarázs őrületes sikernek örvend, leginkább és természetesen a kiskorúak köreiben, s ehhez igen sok köze van az animációs musical legfontosabb, Oscar-díjas betétdalának.
A Let It Go-t ugye eredetiben az az Idina Menzel énekli a filmben, akinek a nevét anno a gálán John Travolta képtelen volt kiejteni, ellenben csodálatos hablatyolásba kezdett, amit idén megpróbált kijavítani, s bácsisan édeskedett egyet a művésznővel – egyfajta bocsánatkérésnek szánta ezt, maradjunk annyiban, valamennyire célba is talált. Szóval, a dal, hát az tényleg nagyon diznis, persze, milyen lenne más. Ugye, Elsa, a Jégkirálynő adja elő, ez neki tulajdonképpen az öntudatra ébredős nagy áriája, azt a pillanatot hivatott nagyjelenetbe foglalni, amikor elfogadja, hogy na akkor, kedves világ, hát varázserőm van, mit lehet csinálni, elvonultam és kész, de itt legalább mindent beleadhatok. És bele is ad mindent! A szerzemény szerzőpárosa, Kristen Anderson-Lopez és Robert Lopez (egyébként házasok, ó be szép), tökéletes musical-slágert hoztak össze; van még pár ilyen a Jégvarázsban, de tényleg ebben van a legtöbb dráma és jégvirág. Remekül lehet rá hadonászni, akarom mondani, vezényelni, vagyis: átélni a katarzist.
Nem kell messzire menni, elég a legközelebbi hipermarketig, hogy az ember szembesüljön vele, micsoda rajongással fordulnak a gyerekek a Jégvarázs figuráihoz és hangulatához. Sapka, füzet, póló, jelmez, meg még ezernyi más cucc kapható – sőt, még olyan hajpántot is láttam, amiből Elsa hajfonata lóg lefele. Borzalmas, de hát nem nekünk kell hordani... Ráadásul semmi kínosat se látok ebben a kedves hercegnős őrületben, a Jégvarázs semmivel se marad alul A kis hableányhoz vagy Az oroszlánkirályhoz képest – még úgy se, hogy azért tényleg látszik rajta: nem kézzel rajzolták. A dalok is tisztességesen illeszkednek a Disney-portfólióba, sőt egy kicsit még jobbak is az átlagnál. A Let It Go (Szente Vajk szellemes magyar fordításában: Legyen hó) kifejezetten kultikus az aprónépnél, a kétezres években tán nem is született ennél meghatározóbb mesefilmes szerzemény – számos olyan videó található a neten, melyekben kis fanok éneklik otthoni környezetben. (Például itt és itt.) Személyes kedvencem viszont az, amelyben a Föld 25 országának hivatalos verzióiból vágtak össze egy pofás kis klippet. Érdekes módon ez utóbbit a kislányom jobban szereti az originális változatnál is. Főként a japán refrént!
