Persze, egy Évával kezdem a sorozatot. S persze, nőnapon. Írhatnám, hogy a magyar színésznők Évájával, de igazságtalan lenne a többi lélegzetelállító hölggyel szemben, és nem is lenne pontos, nagyon nem. Bár, kétségtelenül volt benne valami, amihez érdemes viszonyítani. Azt is szokták róla mondani, hogy ő volt az egyik utolsó Színésznő nagybetűvel – aki úgy is szállt ki a kocsiból, akinek az egész ország már kilométerekkel előre köszönt. Az is kezet akart csókolni neki, aki szerint e gesztus már akkor se volt több anakronisztikus közhelynél. Művésznő volt, nehezen megközelíthető és lenyűgöző. Nyitott könyv a lakattal zárt kincsesdobozban.
Kisgyermeként kezdte, később is maradt benne valami gyermeki, sebezhető. De érzékenysége körül, ha nem játszott épp, ott volt az az áthatolhatatlan fátyol, ami csak erősen sejtetni engedte. Légies és súlyos. Tudott nagyon ostoba is lenni, kacagtatóan az (a nagy színésznők mindent tudnak), mint nagyon fiatalon még, a Lúdas Matyiban, Döbrögi leányaként. A butaság persze bájjal is jár, néha csak az kell hozzá – és akkor az már nem is butaság. Hanem a Butaságom története.
Ruttkai Éváról egyből, vagy legalábbis nagyon hamar eszünkbe jut - pedig milyen szépek voltak Gábor Miklóssal is, jaj, de mennyire - : Latinovits. És kettejük héja-násza. Gyönyörű képeket találni róluk, hihetetlen kapocs lehetett köztük, amit el is akartak néha szakítani, vagy úgy csináltak, mintha. Jó lett volna látni a Vígben azt a bizonyos Rómeó és Júliát, felvételek vannak az előadásról, de ezek csak körülrajzolják, mi vibrálhatott ott. Anno ki is akadtak sokan, pro és kontra; semleges vélemények nem nagyon akadtak a Szent István körúton. Abban viszont később is mindenki megegyezett, hogy amit külön-külön jelentettek, összeadódva kihozta a végzetet: egymás érthetetlen, mégis érthető végzetét. Minden jól állt neki. Latinovits is; a nehézsúly is, a könnyedség is. Szindbád Lenkéje, az Abigél Horn Micije – no és az olyan mesés nagyasszonyoskodás is, mint amilyen Amália volt A fantasztikus nagynéni címszerepében, egyik utolsó filmjében. Istenem, ahogy kuglizott, ahogy a sört nyelte versenyben Zenthe Ferenccel…
Hát úgy tényleg csak egy Éva tud élni.
