Westernfilm ilyen zseniális számot még nem lőtt magának. A Butch Cassidy és a Sundance kölyök elkophatatlan, Oscar-díjas betétdalában van valami letagadhatatlanul hippis boldogság, ám azért a meghatódottság is rendesen a fejünkre csöppen.

Mire a végső változat elkészült, a legendás Hal David-Burt Bacharach szerződuó sokat szöszmöszölt vele, de megérte: hiszen, ha azt vesszük, nem csak a filmtörténet egyik legslágeresebb eredeti filmdalát, hanem összehoztak egy olyan szerzeményt, amely valóban nem tud kimenni a divatból.  Ha csak a magyar fogadtatására figyelünk, B. J. Thomas eredeti előadásában bőven elfért a Magyar Rádió megboldogult hétfői kívánságműsorában, a Kettőtől ötig-ben, de évtizedekkel később is képes arra, hogy a Hiperkama dobosának, a szólóban is népszerű Torma Gábornak, alias Frenknek köszönhetően a huszonegyedik századi underground koncerthelyeken is igazi közönségkedvenc legyen. Na, ilyenkor szokott jönni az, hogy mi a titka? Kábé az, mint a filmnek. Nem véletlenül fontos, hogy George Roy Hill mozija a hatvanas évek végén készült: ugyan a címszereplő csibészek koránt sem számítanak virággyerekeknek, de kár is lenne tagadni: ez a rendkívül szellemes és izgalmas western nagyjából egyenlőségjelet tesz a banditalét és a határtalan szabadságérzés közé. A korszak (valamint minden idők) két hatalmas férfisztárja, Paul Newman és Robert Redford saját kalandvágyuk rabjaként lövöldözi és dumálja végig a játékidőt – s persze kettejük különös, mégis működőképes testvérisége közé azért csak békelődik egy kivételesen csinos hölgy. A Raindrops Keep Fallin' on My Head elsősorban ahhoz a jelenethez kötődik ugye, amelyben Butch, vagyis Newman biciklin bohóckodik, majd Ettával (Katharine Ross) a kormányon karikázik – ám egy pillanatra se lehet kérdés, hogy ez a dal nem csak erre a bűbájos montázsra jellemző. Hanem az egész mozira.

És persze mindenkinek fontos lehet ez az örökzöld, akinek az esőről nem csak az jut eszébe, hogy megfázhat. Szerintem egy kicsit menőbb is, mint az „égből érkező áldás”-ügyben szintén klasszikusnak számító Singin' in the Rain. Épp csak pár cseppnyire, persze. De mégis.